Pénzesgyőr Község

Beszámoló

2016. július 2-án 10.00 órától a Splényi Béla emlékparkba vártuk az érdeklődőket a falu egyesülésének 60. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségünkre. A vendégek fogadása, valamint az ünnepi szentmise után a programot Hajós Ákos polgármester gondolatai és köszöntése nyitotta meg, majd egy rövid felvonulással /Bakonynána testvérvárosához tartozó/ az Alsószászországi ifjúsági skótdudás zenekar előadásával folytatódott a rendezvény. A színpadi műsort a környező települések színesítették, többek között fellépett a Bakonybéli Általános Iskola Gyermektánccsoportja, a veszprémi Cholnoky Nyugdíjasklub táncosai, a zirci Fúvószenekar, az Ajka-Padrakút Tánceggyüttes, a akonynánai Harmonika Duó és a fiúk. Az esti sztárvendég pedig a „Két zsivány” zenekar volt, melyek nagy sikerrel fantasztikus hangulatot varázsoltak a résztvevőknek. A Német Nemzetiségi Önkormányzat lángos sütésével várta a fesztivál összes résztvevőit. A műsorok mellett kézművesek igényes, ízléses termékeit csodálhatták meg (bőrözés, szövés, fafaragás szörp és sajtkóstolás). A kicsik örömére nem maradhatott el a körhinta, kisvasút, légvár és céllövölde sem. Összességében egy rendhagyó, ám teljes komplex és bensőséges programot zártunk.

Kedves Vendégeink! Tisztelt Pénzesgyőri Polgárok! Kedves Barátaim!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én nyithatom meg Pénzesgyőr község megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségünket! 1956 július elsején a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeletében Pénzeskút, Kerteskő és Kőrisgyőr településeket Pénzesgyőr község néven egyesítette. Néhány mondatban feleleveníteném, az elmúlt hatvan év történéseit:

Az alakuló ülés a TSZ feldíszített magtárában történt, az ülésen Hédl Sándor elnökölt a megalakult első tanácstestület elnöke Deutsch Károly lett a tisztséget 1956.július-1957. március között töltötte be, őt követte Tehel Gyula 1957 tavaszától 1964 tavaszáig majd  Mészáros Mihály 1964 től egészen 1980 tavaszáig töltötte be a tanácselnöki posztot. A rendszerváltozás előtti utolsó évtizedben 1980-90 között a tanácselnök Réz Istvánné volt. Abban a megtisztelő és szerencsés helyzetben vagyok, hogy mind az 1990 őszén megtartott első szabad önkormányzati választásokon megválasztott Páder Rezső urat és a később a polgármesteri székben őt követő Busz János urat ma is körünkben üdvözölhetjük! Úgy gondolom, hogy köszönettel tartozunk mind annyiójuknak, hiszen egy ilyen kis település vezetése semmilyen korban és rendszerben sem egyszerű, ezt most már én is tudom. A falu fejlődésének fontosabb mérföldkövei a következők voltak:

• 1958 ban minden házba eljut az elektromos áram.
• 1959 ben nyerik el az utcák mai nevüket.
• 1960-62 között felépül a Kultúrház
• 1965-66 ban alakították ki ezt a futballpályát
• 1969 ben szilárd burkolatot kapott a településen áthaladó közút.
• 1974 ben az iskola felső tagozata Bakonybélbe kerül
• 1979 től pedig az alsó tagozat is megszűnik
• 1990 ben érkezik a vezetékes ivóvízvezeték a településre

Sajnos az elmúlt évtizedek meg is tépázták kis településünket. Amint azt már említettem az iskolát a hetvenes évek végén végleg bezárták, ami után drasztikusan megindult a település lélekszámának csökkenése. A megalakuláskor mintegy 630 főt számlált a település, ami már 1996 ban nem érte el a 350 et és ez a szám azóta tovább csökkent. Számos munkahely szűnt meg így pl. sokáig a hazai lótenyésztés fellegvárának tekinthető Bábolnai ÁG részeként 1953 tól működő Kerteskői ménesgazdaság, ahol egykor mintegy 120 an keresték a kenyerüket köztük olyan ikonikus személyek dolgoztak, mint például Szersing Mihály aki 17 évesen lovászként kezdete pályafutását és egészen nyugdíjazásáig ott is dolgozott, vagy említhetném Veinper Jánost aki a gazdaság megbecsült kovácsa volt évtizedeken át. De azt hiszem számos hasonló élettörténetet említhetnénk olyanokról, akik itt élték le az életüket. Nem mehetek el a német nemzetiség története mellett. Az önkéntes számüzetést választók majd hazatérők, a kitelepítettek és a kalandvágyból itthon maradók élettörténete mellett. Hogy ki járt vagy döntött jól döntse el mindenki maga, de akármi legyen is az ő sorsuk soha sem tudtak elszakadni szülőföldjüktől nem tudták elfelejteni hazájukat amint lehetett hazalátogattak és támogatták az itthon maradottakat, támogatták és támogatják a mai napig a települést. Azt hiszem, nem tudunk elég hálásak, lenni nekik mindazért, amit az elmúlt évtizedekben tettek identitásuk megőrzéséért gyökereik ápolásáért. Köszönet érte! Az illendőség azonban megköveteli, hogy az Ő lelkiismeretes munkájukat is megköszönjük, név szerint az első Német Kisebbségi Önkormányzat elnökének Rauscher Károlynak, az őt követő Bordáné Kucsera Máriának, Páder Rezsőnek és a most e tisztséget betöltő Rauscher Edinának. Ígérem a jövőben is mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy mindez nem mehessen feledésbe és tovább fogjuk erősíteni ápolni kapcsolatainkat az elszármazottakkal és a leszármazottaikkal. Ebben a munkában szorosan együtt működünk a Német Kisebbségi Önkormányzattal és különböző civil szervezetekkel.

És most engedjék, meg hogy szóljak pár szót a jelenről illetve a közeli terveinkről!

Áttekintve a település helyzetét, állapotát felállítottunk egy listát melyben fontossági sorrendbe szedtük a teendőinket annak érdekében, hogy lehetőségeinkhez adottságainkhoz képest a lehető legjobban előmozdítsuk a település fejlődését. Ennek során néha úgy tűnhet, hogy bizonyos dolgokról megfeledkeztünk vagy egyes területeket elhanyagolunk. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy részben a 2012 ben bevezetett feladat alapú állami finanszírozás miatt illetve a pályázati rendszer miatt nem mindig tudjuk követni a saját elképzeléseinket. Kiemelt fontosságúnak tekintjük a szennyvíz csatornahálózat és a vezetékes földgáz hálózat kiépítését illetve a közúthálózatunk korszerüsítését, a vízelvezető árkok karbantartását, a közvilágítási hálózat bővítését, illetve ezeknek a feladatoknak a fedezetének előteremtését. Ezek mindegyike többszörösen meghaladják a település anyagi lehetőségeit ezért ez csak központi segítséggel valósulhatnak meg. Fontos feladatnak még az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása a már megkezdett Kultúrház és a járdák felújításának folytatása. Meg szeretném említeni, hogy ezeket a munkálatokat jórészt saját erőből valósítjuk meg, melynek keretében jelenleg is 12-14 közfoglalkoztatott pénzesgyőri lakos vesz részt nap, mint nap. A Falugondnokunk vezetésével ő munkájukat dicséri például a temetők karbantartása a vendégházak felújítása, a közterületeink fenntartása, de például ennek a rendezvénynek a lebonyolítása is! Ezúton szeretném megköszönni az ő áldozatos munkájukat, és mindenkinek, aki a legcsekélyebb mértékben hozzájárul/járult ahhoz, hogy ez a mai ünnepi rendezvény ilyen színvonalasan megvalósuljon, és egyúttal arra szeretném kérni őket, hogy segítsenek továbbra is szebbé jobbá élhetőbbé tenni településünket! Régi adósságot szeretnénk törleszteni jórészt közadakozásból szeretnénk templomunkra egy tornyot építtetni. A tervek elkészültek azokat hamarosan eljuttatjuk mindenkihez, hogy az építkezés mielőbb megkezdődhessen. Ezen kívül szeretnénk egy tájházat berendezni a falu központjában, amihez hálásan és örömmel vennénk mindennemű tárgyi emléket, fényképet, dokumentumot. Kérem, ha valakinek lenne ilyesmi a birtokában, amit szívesen látna, egy ilyen helyi emlékszobában, akkor tegye meg, hogy felajánlja erre a célra. Nem maradt más hátra, mint megköszönjem minden kedves vendégünknek, hogy ma eljöttek ide és velünk helyiekkel együtt ünnepeljenek, emlékezzenek, és nem utolsósorban szórakozzanak ezen a jeles napon! Kívánom, hogy érezzék magukat nagyon kellemesen és jó szórakozást kívánok!

Tekintettel arra a tényre, hogy én mindössze a település életének utolsó alig több mint egy évtizedét éltem meg Önökkel ezért felkértem Hédl József urat, akinek édesapja , mint ahogy azt már említettem, személyes bábáskodott településünk születésénél és itt Kerteskőn született, hogy szóljon pár szót ebből az alkalomból!