Pénzesgyőr Község

A medencének Zirc-Akli puszta felől, keletről van természetes bejárat, mely észak-északnyugat felé vezet át a Somhegy (sombokrairól kapta a nevét) alatt a Bakonybéli medencébe, majd onnan Gerence vonalát követve halad a pápai síkság felé.

Magyarország tele van kincsekkel. A bakonyi tájat járva is rádöbbenhettünk arra, hogy mennyi apróbb és nagyobb érték, szépség vesz körül bennünket, akár a jól ismert területeken is. A „Kincses Bakony”, - ahogy a Balatoni Természettudományi Múzeum munkatársai nevezik - egy részét mutatjuk be.

Pénzesgyőr klímája

Évi átlagos hőmérséklet 8,5 °C. Télen a hótakaró 60-70 napig, átlag 40-50 cm vastagságban fedi a területet. Nem ritka a mínusz 14-15 °C fok sem. Nyáron a napsütés 760-770, télen 20 órán át fejti ki áldásos szerepét.

A Bakony természetrajza

A Bakony hazánk legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb morfológiájú hegysége, elnyúló platóival, lomha hegyhátaival, meredek vulkáni kúpjaival, hol szelíd, hol sziklás falú patakvölgyeivel egyaránt barangolásra csábít.

A hegység fő tömege ősmaradvány szegény, (legújabban fellelték Németbánya külterületén a „Bakony Drákót”), triász kori dachsteini mészkő és dolomit alkotja. Páratlan természeti adottságokkal rendelkezik. Nem túl magas hegyek, de agyagszemek miatt nem ritka 400 méter magasságban a béka zene a nádasban.
E kréta kori zátonyokat nem korallok vagy algák építették fel, hanem kúpos héjú, vastag falú kagylók, amelyeket Rudistáknak nevezünk.

Pénzesgyőr természetrajza

Ez a kőzet építi fel a vadregényes kerteskői szurdok meredek falait is. A falu szántóföldjein előforduló törmelékben gyakran találunk, ún. pénzesgyőri márgát, mésziszapból, agyagból felépülő kőzetet.

Kevesen tudják, hogy e megkapó tájnak csak két eleme természetes, a sztepprét folt és a lomberdők zöldje. Legelő állat hiányában a fás legelő lassan eltűnik, átalakul, a lomberdő ”visszafoglalja” az elvett területeket.
Az állattartás az országos szinthez hasonlóan visszaszorult. Külterületű szántó területünk 558 ha, gyepterület 408 ha. A helyben gazdálkodók mintegy 25%-ára kértek területalapú támogatást, a fent maradó terület a környékbeli cégek bérlik és gazdálkodnak rajta.

Klímája (alpesi) határozza meg az érés időt, 1 hónappal később érnek a hidegtűrő, (burgonya, káposzta) „rideg” tartást viselő növények.
A Bakony állatföldrajzi szempontból a közép-dunai faunakerület részeként a Magyar-középhegység (Matricum) faunakörzetének dunántúli-középhegységi faunajárásába (Piliscum) tartozik, annak az Észak-Bakony része.
Változatos terep adottságok jellemzik. Élővilága a szubmediterrán és az atlanti éghajlati hatás együttes jelenléte következtében rendkívül gazdag és sokszínű. A középhegység jellege ellenére több magashegységi állatfaj is megtalálja itt életfeltételeit, közülük az egyik legjellemzőbb a havasi cincér (Rosalia alpina), mely a környék bükköseinek értékes védett rovarfaja.
A tölgyesekben Apollo-lepkével, orrszarvú bogárral, gyászcincérrel, a gerincesek közül vörösbeggyel, feketerigóval, harkállyal, cinegével, és nagy fakopáccsal is találkozhatunk. A pénzesgyőri fás-legelő és környéke elengedhetetlen rovara a vadméh mely a beporzás nélkülözhetetlen kelléke. Megtalálhatjuk a védett éti csigát, a vizek szennyeződésére oly érzékeny félelmetes ragadozó szitakötőt, vízipoloskát, víziskorpiót, és nem hagyhatjuk ki a csodálatos lepkéket sem.
A kaszálók, legelők, rétek elengedhetetlen lakói a különféle pókok.
A bükkösök mikroklímájukkal, gyér aljnövényzetükkel kiváló élőhelyet biztosítanak a havasi cincér mellett, a bükkös díszbogárnak, (Dicerca berolinensis), a lapos kékfutrinkának, (Carabus intricatus), a tülkös szarvasbogárnak, (Sinodendron cylindricum), és az erdei ganéjtúrónak, (Geotrupes stercorosus).
Farkos és farkatlan kétéltűek, sárgahasú unkák, több békafaj, erdei siklók, lábatlan gyíkok, és fürge gyíkok is élnek a bükkösökben.
Gazdag vadállomány, szajkó, ökörszem, feketerigó, holló, macskabagoly, vaddisznó, dámvad, szarvas, őz, vadmacska, pele, vidra, a fokozottan védett pisze, nagyfülü denevér, erdei egér, veres róka. A házi állatok közül jelentős a ló, sertés (újra tenyésztenek mangalicát), szarvasmarha, szürke marha, apró állatok.

Pénzesgyőrhöz nem kötődik, de jelentősége miatt meg kell említeni:
A védett Fenyőfői ősenyves, Európa második legnagyobb egyedszámú tiszafását mely Szentgál közelében található.
A Bakony, hajdan betyárokat bújtató rengeteg, ma is őrzi hatalmas bükk, gyertyán, tölgy és kőris erdeit.
Földünk flórájára – kontinensnyi léptékkel mérve - nagy hatással volt a földtörténeti harmadidő végét jelző, utolsó jégkorszak, amely 2,5 millió évvel kezdődött és napjainkban is tart. Ma ennek egy viszonylag melegebb szakaszában (interglaciális) élünk.

Természeti értékeink

A Pénzesgyőri fás legelő természeti értékei. A községtől dél-keletre terül el közel 100 hektáros területen egy „hagyás-fás” legelő. A felületes szemlélőnek egy bozóttal borított hegyoldalnak tűnik. Az itt élők a „tüskébe” jártak ide. Áttörve a bozótot óriási élményben van részünk. Bükkök, vadcseresznyék, gyertyánok, vadkörték mezei juharok között kóborolhatunk. Ez a több mint 400 darab 150-170 éves faóriás a Magas-Bakony öreg fáinak a zömét jelenti. Joggal nevezhetjük „Kincses-Bakonynak” a hegységet.

A korábbi kisméretű patakvölgyeket, vízmosásokat az azok futási irányára merőleges szántás eltüntette. Lapos tál alakú völgyek (deráziós) jöttek létre, ahol a korábbi vonalas eróziót felváltotta a felszíni leöblítés, ez pedig a talajok dinamikus romlását hozta magával. Továbbá sok gondot okoz a napjainkban szélsőséges, extrém mennyiségű csapadék, érkezése esetén. A községet a Gerence patak (vízgyűjtő területe 230 km²) szeli át. A vízgyűjtő területén az erdő terület aránya szemben az átlagos 20-40%-al, itt 61,1%-os.

A Gerence név szláv eredetű szó. Jelentése határfolyó. Egy 1086-os vagyon összeírásban már Gremce néven szerepel. A sok vízáteresztő karsztos kőzet ellenére a vízhálózat nem szegényes. Állóvizekben viszont kifejezetten gyér, bár az utóbbi időben a közelben két horgásztavat is létesítettek, mesterséges duzzasztással. Ilyen a már nevezetessé vált a Borostyán-kútnál lévő kis tó. (Bakonybél, Szent Gellért kápolna)

Pénzesgyőr fás legelő területe, klímája, és tájviszonyainak megfelelően közép-európai barna erdőtalajok övébe tartozik. Az egykori (agyagbemosódásos) barna erdőtalaj a tájhasználat, az intenzív erózió miatt lejtőhordalék, kolluvium talajjá alakult.
Az itt található főbb talajtípusok morfológiája, rendzina talaj, tömör, alig mállott, karbonátos, kevés szilárd anyaggal. A termőréteg sekly, 10-40 cm. Képződésére az erőteljes humuszosodás, a gyenge kilúgzás pedig feltételezhető. A jó tápanyag felvételt akadályozza a nyári száraz időszak és a téli átfagyás is.

Gazdasági élet Pénzesgyőr területén.

Valamikor gabonát, 450-500 hektáron anyarozst termeltek, szarvasmarhát tenyésztettek, de ipari termelés is folyt lakatos üzemünkben. Ezt családonként egy hold háztáji gazdaság jövedelmével tudták kiegészíteni. Elsősorban burgonyatermesztés és állattartásra rendezkedtek be. Sajnálatosan a rendszerváltást követően az állattartás szinte megszűnt. Napjainkban pozitív változás következett, egyre több apró és háziállat látható a portákon belül. A lótartás is jelentős szerepet játszik a falu életében.