Pénzesgyőr Község

Két puszta, Pénzeskút, Kőrisgyőr és Kerteskő egyesítésével 1956-ban alakult községgé. Kerteskő a tanácsrendszerben a Bábolnai Állami Gazdasághoz tartozott. Itt volt 1970-től fedező mén a világhírű Imperiál (1960-1989) nevű ló. A községek életében az egyház és az iskola összeforrott. 
A települések közigazgatásilag Bakonybélhez, Lókúthoz és Szentgálhoz tartoztak.

Pénzeskút a nevét a „kútjaiból” (forrásokból) előkerült „Szent László” érme alakú kövülettől nyerte.
Határában kő és bronzkori telepeket találtak a kutatók. A bronzkorból sírhalmokat tártak fel. Rómer Flóris 1878 ban kiadott művében tesz említést Pénzeskút határában lelt hat bronzkori sírhalomról.
A halomsíros temetkezési mód Kr.e. a XVII-XVI. századtól terjedt el a Dunántúlon.
A XVIII. század második felében Gróf Eszterházy János németeket, szlovákokat és magyarokat telepíttetett ide. Ezt megelőzően lakatlan terület volt. Ekkor alakultak ki a Bakonyra jellemző munkalehetőségek is: Faszén előállítás, mészégetés. A lakosság ebben az időben, nagycsaládi közösségekben élt, ismerte a földművelést, állattartást. Az első üveghuták is itt üzemeltek, lókútról jártak ide munkások. A kialakult irtások helyét kezdték „belakni” az itt dolgozók.

Kerteskő - már a római időben is említést tettek róla - régi nevén Antalháza, nevét Dr. Rainprecht Antalról kapta. A XX. század első felében itt gazdálkodott a család három generációja is. A profitból finanszírozta a Herendi porcelángyár költségvetését is. A legismertebb családtag megyei főispán volt, aki már 1926-ban felvetette a páneurópai gondolatot. Elképzelése szerint gazdaságilag össze kell fogni Európa nyugati felének.

Pénzesgyőr története, az alábbi oldalon is olvasható! Tovább az oldalra >>